Miután hosszas szervezkedés, telefonálás és várakozás után nagy nehezen bejutottunk az Arénába, úgy gondoltuk, már sínen vagyunk. Na persze… Sikerült ugyanis ülőjegyet szereznünk, ami azonban nem jogosít a küzdőtérre való belépésre, így egy újabb cselhez folyamodva sikerült végül a terembe jutnunk. Ennek következtében nagyon sokat nem sikerült elcsípnünk az előzenekarból, de valljuk meg őszintén – ezen az estén ők voltak a legkevésbé fontosak.
A Placebo sok hasonló zenekarral ellentétben számomra mindig az a csapat volt, akiket érdemes megkülönböztetni a többiektől, akiknek az új anyagait érdemes meghallgatni, csakúgy mint rákeresni a videoklipjeikre, melyek szintén zseniálisak. A Szigetes koncert után azonban nem igazán tudtam, hogy mit várjak, az a buli ugyanis – sokakkal ellentétben – nekem nem igazán tetszett. Túl kidolgozott, túl mű és távolságtartó volt, ami talán betudható Brian Molko kimerültségének, talán valami egészen másról volt szó. Ezzel szemben a mostani koncert egy hatalmas élmény volt számomra, talán maga a helyszín, a csekélyebb viszont annál lelkesebb közönség és a csapat mindenféle színpadiasságot nélkülöző, őszinte előadása győzott meg. “Peace, Love and Open Mind” – ez lett az este jelmondata, (miután a Lorenzo Lamas imidzset újra lovemetal-ra cserélő Molko egy transzparensről felolvasta), ugyanis most végre hallhattuk a srácot kommunikálni a közönséggel. Volt pár dolog azonban, ami most sem különbözött, például hogy Stefan Olsdal ez alkalommal is folyamatosan váltogatta a gitárt és a basszusgitárt (ahogy észrevettem mindig a könnyebbre cserélte), és Steve Forrest is iszonyatos energiával ütötte a ritmust, mégis most az egész sokkal közvetlenebb volt, a dalok sokkal őszintébbek és magával ragadóbbak voltak. Néha egészen úgy éreztem, mintha egy klubbulin lennék,mintha bármikor leugorhatnék a srácokat megnézni a helyi klubba, ismerném az összes gondolatukat.
A tracklist nem nélkülözte a slágereket, természetesen a klipes dalok aratták (Meds, Song to Say Goodbye, Every Me, Every You) a legnagyobb közönségsikert, de a “Battle for the Sun” című új lemezük dalai is egytől egyig átjöttek, és megérintettek, noha én sosem éltem át olyan dolgokat, amiket Brian. Mégis annyira hitelesen és őszintén tudja megfogalmazni, és megzenésíteni gondolatait, érzéseit, hogy akarva-akaratkanul is hatása alá kerül az ember.
Azt gondolom, hogy a borsos jegyárak miatt összezsugorodott koncertnek végül javára vált az 1/6-ára leválasztott Aréna, és aki végül nem szánta rá magát, hogy kiadja ezt az összeget a buliért, az nagy hibát követett el.
szeptember 17th, 2010 at 14:06
abszolút nem érzem hibának hogy nem mentem el abból a pénből majd elmegyek 3-4 másik bulira
szeptember 17th, 2010 at 14:31
egyetértek:)
szeptember 17th, 2010 at 14:41
Nem voltatok ott;)
szeptember 17th, 2010 at 14:55
khm khm khm… te fizettél volna érte?
szeptember 17th, 2010 at 14:56
vagyis ennyit…
szeptember 20th, 2010 at 11:29
Mondjuk az ilyenek nem is baj,hogy nem jöttek!Nem bűn az ha nincs igényünk a jóra,csak ciki!A beszámoló zseniális,a koncert hááát arról meg ódákat tudnék zengni!!!
szeptember 20th, 2010 at 13:40
így van, nincs igényünk a jóra… pff:S
szeptember 20th, 2010 at 20:53
Jackie- azta jól meg mondtad
szeptember 20th, 2010 at 20:56
mellesleg nem kéne majdnem csak a legdrágább metál vagy pop zenészek kategóriájába tartozó jegyárakat belőni és akkor még én is elmentem volna szerintem
szeptember 21st, 2010 at 11:24
Akkor miért nem ezt mondtad elsőre is “kiszcsillag”? A minőség meg pénzbe kerül!
szeptember 21st, 2010 at 12:17
Nagyon kellemes este volt,a beszámoló is korrekt! A drága jegyekért meg nem itt kellene reklamálni,mert se a zenekar,se a résztvevő,de még a beszámoló írója se tehet róla!
szeptember 21st, 2010 at 12:59
én ezt Jackienek írtam úgy látszik túl nehéz felfogású
“a minőség meg pénzbe kerül” oké de azért elég dúrva de elementem metallicára pl 13500-ért és elég jó helyen áltam ide meg menjek 15ért?? hagyjuk már azért elég nagy pofátlanség akár hogy is nézzük
szeptember 22nd, 2010 at 16:11
Én vagyok nehéz felfogású?Az,hogy kinek melyik buli mennyit ér az a magánügye,én se adnék Lady Gyagyáért annyit! Ergo- nem is reklamálnék érte,hogy milyen drága! Mellesleg több árkategóriában voltak jegyek.Ha valaki megszeretne nézni egy koncertet ,először mérlegeli melyik jegyárat engedheti meg magának-én pedig csak a PlACEBO-ért vagyok hajlandó ennyit fizetni!!
szeptember 22nd, 2010 at 17:30
imádom őket és nagyon szívesen mentem volna, akár ennyiért is, ha lett volna rá felesleges ennyim (így wiesen után).
Jackie! minket nem az zavar, hogy meg kell fizetni a minőséget, hanem hogy kurvára nem a zenekar teszi zsebre a lóvét, hanem a nyomorék szervezők, akik kitalálták, h legyen 15 az állójegy, aztán meg jól le is kellett szűkíteni a helyet, mert ennyiért tényleg csak a nagyonfanok voltak ott.
remélem a szervezőknek leesik a tantusz és elhívják őket a közeljövőben még egyszer, mondjuk 7-8-9ezerért…
akkor lehet többet keresnének rajta..
szeptember 23rd, 2010 at 15:13
Minden szavad megértettem,sőt ezzel én is vagy mi is egyetértünk,csak akkor ezt így kell megfogalmazni!!Nem úgy,hogy “nem baj,hogy nem mentem el majd elmegyek 3-4 más bulira”.Tudod ez egy kicsit ünneprontó hozzáállás!
szeptember 23rd, 2010 at 16:44
Anyukám,ha te a jövőben 7-9ezres jegyárra számolsz nagyon felforrtál a napon!
szeptember 24th, 2010 at 23:34
Ők kitették az árat, ha nem tetszik nem mész. Nekik ennyi kell, nekem ennyim volt rá, én elvoltam, ti meg 15 ezerrel a zsebetekben hallgattátok az MP3at.
szeptember 25th, 2010 at 18:11
Azért azzal legyünk tisztában, h a “koncertszervezők teszik zsebre” dolog irdatlan baromság. Egy arénás koncerten rengeteg ember dolgozik, még ha le is van választva. Ezeket az embereket mind ki kell fizetni, vagy nem lesz koncert. Nyilván van rajta nyeresége a koncertszervezőnek, de a péktől sem anyagköltségen vesszük a kenyeret.
szeptember 25th, 2010 at 21:30
Eleve minden Arénás koncert méregdrága, nyilván nem véletlenül. Ha ezt a Placebot a PeCsába szervezték volna, akkor féláron megvan, telt házzal.
október 29th, 2010 at 15:58
Ez egy nagyon szép és korrekt beszámoló,sajna ritkán olvas az ember ilyet! Köszi,hogy megosztottad velünk! Én személy szerint nem örültem volna a Pecsának,szerintem a Placebo sem!Nem lett teltház? Na bumm! Nem is bánom,sokkal családiasabbra sikerült ez az előadás.