ShortScore

Bizonyára mindenki, aki ezt az oldalt olvassa tisztában van vele, mi is az a Twilight (Alkonyat), és persze azt is egészen biztosan tudja (ha máshonnan nem, hát innen), hogy a sorozat második részéből készült film is megjárta már a hazai mozikat is. Amellett, hogy maga a film hatalmas siker lett világszerte, csakúgy mint azt megelőzően (vagy épp pont vele egyszerre) a könyv változat is. Természetesen egy ilyen produkció nem csak az alkotókat, de a részt vevő színészeket/zenészeket is képes magával rántani a sikerbe és a csillogásba, mint ahogy tette is az első rész vége főcím alatt megszólaló Paramore-ral is…

A New Moon (Új Hold) címet kapott második részhez is elkészült a filmzene, melyet azonban már nem övezett akkora érdeklődés, mint elődjét annak ellenére, hogy semmivel nem lett gyengébb. A mostani rész húzóneve a Death Cab for Cutie, akik a “Meet Me on the Equinox” című dalukkal járultak hozzá a lemezhez, de tiszteletét teszi többek közt a hazánkat tavaly többször is megjárt Editors a “No Sound But the Wind“-del és a Muse is közreműködik, ezúttal egy remix-szel.

A lemez összességében kicsit britpoposabb, indiesebb lett (nem indie füllel hallgatva persze…), és külön érdemes odafigyelni Anya Marina “Sattelite Heart“-jára, a Black Rebel Motorcycle Club valamint a Band of Skulls dalaira is, melyek mind remekül eltalálták a film ködös hangulatát.

Sokan nem tudják, hogy a mozikhoz nem csak OST (original motion picture soundtrack) tartozik, hanem létezik egy úgynevezett score anyag is. Hogy mi a kettő között a különbség? Egyes filmek esetében előfordul, hogy az OST-n szereplő dalok többsége a filmben ténylegesen nem is hallható, vagy csak a főcímek alatt. Ezzel szemben a score az maga a “filmzene”, hiszen ezek az általában nagyzenekari művek azok, amiket a film aláfestő zenéjeként hallhatunk, segítenek megadni az egyes jelenetek atmoszféráját, teljessé teszik a mozi minden pillanatát. Általában egy score lemezt egy zeneszerzőhöz lehet kapcsolni, míg az OST egy válogatás.

A New Moon-hoz tartozó Score-t Alexandre Desplat-nek, egy francia származású zeneszerzőne köszönhetjük, aki olyan remek filmekhez járult eddig hozzá zeneileg, mint a “Színes fátyol“, a “Királynő“, az “Arany iránytű“, a “Benjamin Button különös élete” vagy a “Coco Chanel“. Desplat már korábban is fantasztikus érzékkel találta meg a vizuális elemek tökéletes kiegészítő dallamait, és a New Moon olykor rideg, mégis érzelmekkel teli világát is sikerült megragadnia. A zene végigkísér minket a történeten, sőt ha az ember csak a zenét hallgatja is látja maga előtt annak minden momentumát. Habár a mű mindvégig megőrzi a Forks által megtestesített világ atmoszféráját, van benne feszültség, felszabadultság, boldogság és bánat.
Mindent összevetve tehát elmondhatjuk, hogy a két lemez együtt írja körül a történetet, így azoknak, akik rajongói a könyvnek/filmnek kötelező darab mindkettő, de aki csak szereti a jó zenét, az is nyugodtan vigye haza a lemezt, nem fog csalódni!

10/10